Battonya

Döntéshozatali eljárás

Döntéshozatal, ülések

1.     Döntéselőkészítés rendje, döntéshozatali eljárás Battonya Város Önkormányzat képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 16/2016. (XII.1.) önkormányzati rendelete alapján

7. A képviselő-testületi ülés összehívásának szabályai

14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester együttes, tartós akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke hívja össze.

(2)[1] A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület tagjainak az ülés napját megelőzően legalább 8 nappal kézbesíteni kell.  Az ülésen tárgyalansó előterjesztések Battonya város honlapján (www.battonya.hu) megtekinthetők, illetve onnan letölthetők. A képviselők részére minden napirendi ponthoz tartozó előterjesztés megküldésre kerül.

15. § (1) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívó tartalmazza

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) az ülés nyilvánosságát vagy zártságát,

f) a polgármester aláírását, a polgármesteri körbélyegző lenyomatát.

(2) A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni

a) a települési képviselőt,

b) a jegyzőt,

c) az aljegyzőt,

d) a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjét,

e) a Mezőkovácsházai Járási Hivatal vezetőjét,

f) a település országgyűlési képviselőjét,

g) a helyben működő pártok vezetőit,

h) a helyi rendőrőrs vezetőjét,

i) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

j) azon  bizottságoknak a nem képviselő-testületi tagjait, amely bizottságokat a napirend érint,

k) a napirendi pontok előadóit,

l) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

m) az önkormányzati intézmények vezetőit,

n) a helyi egyházi vezetőket,

o) a település díszpolgárait,

p) az önkormányzati intézményekben működő érdekképviseletek vezetőit,

q) akiket a polgármester vagy meghatározott napirendhez szakértőként bármely képviselő indokoltnak tart,

r)[2] eseti jelleggel az olyan önszerveződő közösségek (civil szervezetek) képviselőit, amelyek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.

16. § A képviselő-testület ülésének helyéről és időpontjáról a jegyző a település lakosságát a helyi kábeltelevízió útján, valamint a meghívó polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel tájékoztatja. Egyidejűleg a város honlapján a meghívóval együtt közzéteszi a napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket.

17. §[3] A képviselő-testület rendes nyilvános üléseit a helyi kábeltelevízió egyenes adásban közvetíti.

18. § Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott zárt ülés elrendelésére a polgármester, bármely képviselő vagy a jegyző indítványára kerülhet sor.

19. § (1) A polgármester dönt arról, hogy az ülésen megjelent állampolgároknak hozzászólási jogot ad.

(2)[4]

8. Az előterjesztés

20. § (1) Előterjesztés benyújtására akkor kerülhet sor, ha az adott kérdésben a képviselő-testület döntése szükséges.

(2) Előterjesztést a polgármester, a települési képviselő és a képviselő-testület  bizottsága, a frakció, valamint a jegyző nyújthat be.

(3) Szóbeli előterjesztés tehető a képviselő-testület ülésén, amelyet a napirendi javaslatról történő döntés előtt jelezni kell a polgármesternek.  A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell a képviselő-testület tagjainak rendelkezésére bocsátani legkésőbb a napirend tárgyalásának megkezdéséig.

(4)[5] Költségvetési, gazdálkodási kérdésekben csak írásos előterjesztés alapján hozható döntés.

(5) Az előterjesztéshez határozati javaslatot kell készíteni. A határozati javaslat egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből és ha szükséges indokolásból áll. Az eltérő tartalmú határozati javaslatot külön- külön kell megfogalmazni. A határozati javaslatnak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a végrehajtás határidejét.

A végrehajtás határidejére tett javaslat “azonnal”, “folyamatos” vagy naptári nap szerinti megjelölést használhat. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni az időközönkénti beszámolás  időpontját is.

9. Sürgősségi indítvány

21. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és bármely képviselő terjeszthet elő.

(2) A sürgősség tárgyában a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(3) A sürgősség elfogadása esetén az indítványt a képviselő-testület első napirendként tárgyalja meg.

(4) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének indokolásával –  legkésőbb az ülést megelőző napon 11 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

(5) Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult bizottság hatáskörébe tartozik, a képviselő-testület állást foglal arról, hogy magához vonja-e az ügyet.

(6) Ha a sürgősséggel a képviselő-testület nem ért egyet, dönt arról, hogy az ügyet mikor, hányadik napirendként tárgyalja.

 

10. A képviselő-testületi ülésének vezetése

22. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, távolléte esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülést a polgármester nyitja meg; megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívása a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint történt, továbbá megállapítja a jelenlévő képviselők számát és számszerűen megállapítja a határozatképességet, majd kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(3) A polgármester az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására; amennyiben az nem vezet eredményre, az ülést el kell napolni. A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést az előzetesen kitűzött napirenddel egy héten belüli időpontra össze kell hívni.

11. A tanácskozás rendje

23.§ (1) A határozatképesség megállapítását követően az polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére. Az ülés napirendjének elfogadásáról a képviselő-testület határoz.

(2)  A napirendi pont elhalasztására vagy a sorrend megváltoztatására a döntés előtt a polgármester és bármely képviselő – indokolással – javaslatot tehet, melynek elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(3) Bármely képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) A képviselő-testület első napirendi pont keretében tárgyalja és dönt a lejárt határidejű határozatok, előterjesztések végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról. A határozatok végrehajtásáról a határidő lejártát követő ülésen kell beszámolni. A jelentésnek tartalmaznia kell a végrehajtás során tett intézkedések lényegét, azok eredményét, vagy végrehajtás akadályait, annak okait. Ezt követően a képviselő-testület dönt az előző ülést követő fontosabb eseményekről, intézkedésekről és az átruházott hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámoló elfogadásáról. A hatáskör gyakorlója a beszámolót írásban nyújtja be a jegyzőhöz a rendes ülés napját megelőző, legalább 6 nappal korábban.

24. § (1) Az ülésvezető a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során először a napirend előadója a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, majd az előterjesztést tárgyaló bizottság ismerteti az előterjesztéssel kapcsolatban kialakított bizottsági véleményt. A polgármester javasolhatja az egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is.

(2) A napirendi pont tárgyalása során bármelyik települési képviselő kizárólag a napirendhez kapcsolódóan szólalhat fel. Az ülésvezető figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától vagy sértő kifejezést használ.

(3) A vita során a hozzászólások sorrendjét az ülésvezető határozza meg.

(4) Az előadóhoz a testületi tagok és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, melyekre a vita előtt válaszolni kell.

(5) A vita lezárására vagy a hozzászólások időtartamának meghatározására, számának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Az indítvány felett a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(6) A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra.

(7) Az ülésvezető összefoglalójában tömören összegzi a vita lényegét, érdemben kitér az előterjesztésektől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre.

(8) A szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(9) Az előterjesztő és a tárgy szerint érintett bizottság elnöke közvetlenül a határozathozatal előtt felszólalhat.

25. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatok felett kell dönteni.

(2) Szavazni a polgármester ezirányú kérdését követően „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodás”-sal lehet.

(3) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.

(4)[6]

(5) Az Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl minősített többség szükséges az alábbi ügyekben is:

a) hitelfelvétel,

b) kötvénykibocsátás,

c) a képviselő-testület hatáskörének átruházása,

d) kitüntetési ügyek,

e) díszpolgári cím adományozása,

f) állásfoglalás sürgősségi indítvány elfogadásához,

g)[7]

h) név szerinti szavazás elrendelése.

26. § (1) A szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A képviselő-testület bármely tagjának indítványára minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.

(3) A titkos szavazás lebonyolításában – amennyiben valamennyi tagja jelen van – az Ügyrendi, Ifjúsági és Sport Bizottság szavazatszámláló bizottságként jár el, egyébként a képviselő-testület tagjaiból  álló 3 tagú szavazatszámláló bizottságot kell választani. Az utóbbi esetben a szavazatszámláló bizottság tagjait a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel választja meg.

(4) A titkos szavazást borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiség és urna igénybevételével kell lebonyolítani.

(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

a)[8] a titkos szavazás helyét, időpontját, tárgyát,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét,

e) a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását,

f)[9] a határozati javaslat és a hozott döntés pontos tartalmát.

(6) A képviselő-testület esetenként bármely képviselő javaslatára minősített többséggel, vita nélkül név szerinti szavazást rendelhet el.

(7) Név szerinti szavazásnál a jegyző egyenként olvassa a települési képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor “igen”-nel vagy “nem”-mel szavaznak vagy tartózkodnak a szavazástól.

27. § Amennyiben az önkormányzati képviselő személyes érintettségvel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, egy havi tiszteletdíjának 25 %-a megvonásra kerül.

28. § (1) A szavazatok összeszámlásáról a jegyző gondoskodik. Ha a szavazás eredményefelől kétség merül fel vagy azt valamelyik települési képviselő kéri, a polgármester a szavazást köteles megismételtetni.

(2) A szavazás eredményének megállapítása után az ülésvezető kihirdeti a határozatot.

(3) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően -folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:……./20…..(hó, nap) KT. határozat.

(4) A képviselő-testület a jegyzőkönyvben rögzítetten, de számozott határozat nélkül dönt az  alábbiakban

a) napirend elfogadása,

b) ügyrendi kérdések,

c) képviselői interpellációkra adott válaszok,

d) név szerinti szavazás.

(5) A testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

(6) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 10 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, illetve a határozattal érintetteknek.

(7) A határozatok, előterjesztések végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

14. A jegyzőkönyv

33. § (1) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv.-ben foglaltakon túl tartalmazza

a) az ülés számát,

b) a távolmaradt képviselők nevét, a távollét okát (illetve, hogy azt nem jelezte),

c) szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,

d)[10]

e) a határozatoknál a végrehajtásért felelős nevét, illetve a végrehajtás határidejét,

f) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, az azokra adott válaszokat és döntéseket.

(3)[11] A jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeletet és a jelenléti ívet.

(4) A képviselő-testületi ülés dokumentumait a Polgármesteri Hivatal titkárságán kell kezelni.

(5) A jegyzőkönyv egy példányát az előterjesztésekkel együtt – a zárt ülés anyagának kivételével – meg kell küldeni a Városi Művelődési Központ és Könyvtárnak is, ahol azt nyitvatartási időben az állampolgárok megtekinthetik.

(6) A jegyzőkönyveket – mellékleteikkel együtt – évente be kell köttetni.

(7) Az állampolgárok a Polgármesteri Hivatal titkárságán – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésinek jegyzőkönyveibe, arról – térítés ellenében – másolatot kérhetnek.

(8) A zárt ülés jegyzőkönyvét a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönítve, külön zárt helyen kell tartani. 

(9)[12]

Az önkormányzati rendeletalkotás

49. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását  – a rendeletalkotás szükségességének megindokolásával – kezdeményezheti

a) a települési képviselő,

b) a polgármester, alpolgármester és a jegyző,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a frakció,

e) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke,

f) civil szervezet képviselője.

(2) A rendelet-tervezet elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A rendelet-tervezet előkészítésével megbízható a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság vagy külső szakértő. Külső szakértő felkérésére és bevonására a képviselő-testület és a jegyző jogosult.

(4) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az illetékes bizottsággal, és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.

(5) A képviselő-testület az Ügyrendi, Ifjúsági és Sport, valamint a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság javaslata alapján állást foglal a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről. Meghatározhatja az előkészítés menetét, módját, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét.

(6) A képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy mely rendelet-tervezetek érdemi vitája előtt kell közmeghallgatást tartani.

(7) A meghatározott előkészítés után a rendelet-tervezetet a polgármester nyújtja be a képviselő-testülethez annak indokolásával együtt.

(8) A polgármester, illetőleg a jegyző tájékoztatja a testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is.

50. § (1) Az önkormányzati rendelet a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztés útján kerül kihirdetésre.

(2) Az önkormányzati rendelet közlési módja

a) a könyvtárban történő elhelyezés,

b) helyi képviselők útján történő ismertetés,

c) az önkormányzat internetes honlapján történő elhelyezés.

(3) Az önkormányzati rendeletet meg kell küldeni a végrehajtásban érdekelt vagy arra kötelezett szerveknek.

(4) Az Ügyrendi, Ifjúsági és Sport Bizottság évente ellenőrzi az önkormányzati rendeletek hatályosulását, két évente pedig felülvizsgálja azokat.

(5) A hatályos rendeleteket a Szabályzat függelékeként kell kezelni.

51. § A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Pontos megjelölését a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009.(XII.14.) IRM rendelet szabályozza.

2.     Ülések helye

16/2011. (XII.1.) önkormányzati rendelet alapján

12. § (1) A képviselő-testület üléseit általában a hónap utolsó csütörtökjén, délután 15 órai kezdettel tartja. Az ülések helye a Polgármesteri Hivatal emeleti nagyterme. A képviselő-testület – ha azt a napirend vagy a résztvevők várható száma indokolja – kihelyezett ülést tart.

 

3.     Ülések láthatósága

16/2011. (XII.1.) önkormányzati rendelet alapján

16. § A képviselő-testület ülésének helyéről és időpontjáról a jegyző a település lakosságát a helyi kábeltelevízió útján, valamint a meghívó polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel tájékoztatja. Egyidejűleg a város honlapján a meghívóval együtt közzéteszi a napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket.

17. § A képviselő-testület rendes nyilvános üléseit a helyi kábeltelevízió egyenes adásban közvetíti.

[1] Módosította a 6/2017. (III.31.) önk. rendelet
[2] Megállapította a 6/2017. (III.31.) önk. rendelet
[3] Módosította a 6/2017. (III.31.) önk. rendelet
[4] Hatályon kívül helyezte a 6/2017. (III.31.) önk. rendelet
[5] Módosította a 6/2017. (III.31.) önk. rendelet
[6] Hatályon kívül helyezte a 6/2017. (III.31.) önk. rendelet
[7] Hatályon kívül helyezte a 6/2017. (III.31.) önk. rendelet
[8] Módosította a 6/2017. (III.31.) önk. rendelet
[9] Megállapította a 6/2017. (III.31.) önk. rendelet
[10] Hatályon kívül helyezte a 6/2017. (III.31.) önk. rendelet
[11] Módosította a 6/2017. (III.31.) önk. rendelet
[12] Hatályon kívül helyezte a 6/2017. (III.31.) önk. rendelet